Az International Geographical Union (IGU) Commission on the Dynamics of Economic Spaces (CDES) elnevezésű bizottsága 2023. szeptember 13-15. között Bernben tartotta éves konferenciáját. Az IGU CDES Bizottság elnöki feladatait 2023. januárjától Kiss Éva látja el, aki az Ipar 4.0 technológiák hazai kisvárosi iparban való terjedéséről, befolyásoló tényezőiről és a helyi ipari vállalkozásokra gyakorolt hatásáról „Industry 4.0 and manufacturing industry in the Hungarian small towns” címmel tartott előadást a konferencián.

Dr. Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Fényes Elek-díjat adott át Kocsis Károlynak, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete Széchenyi-díjas igazgatójának a KSH és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont közötti szoros együttműködés és kiváló munkakapcsolat kialakításában végzett munkája elismeréseként.

A díj átadására ünnepélyes keretek között került sor a KSH budapesti székházában.

Kovály Katalin, intézetünk tudományos munkatársa 2023. július 3–6 között részt vett az IMISCOE (International Migration Research Network) Migration and Inequalities. In search of answers and solutions c. éves konferenciáján, amelynek ezúttal a Varsói Egyetem adott otthont. A színvonalas rendezvényen a világ minden tájáról érkező kutatók több mint 300 panelben vitatták meg friss kutatási eredményeiket. Az idei év kiemelt témái közé tartozott az orosz-ukrán háború következményeként fellépő menekültválság, a főbb befogadó országok migrációs politikájának megvitatása, az egyre intenzívebbé váló munkamigráció problémái, de a migráció női aspektusai is több szekcióban tárgyalásra kerültek.

Kovály Katalin a Cross-border Labour Mobility in Europe: Uneven developments, crisis and spatial division of labour c. szekcióban mutatta be kutatási eredményeit, amelyben a magyarországi ukrán munkavállalók migrációs folyamatainak sajátosságaira világított rá. A bemutatott kutatás fő célja annak feltárása volt, hogy milyen trendek vannak kirajzolódóban a Magyarországra érkező ukrán munkaerő-migránsokkal kapcsolatban, valamint annak bemutatása, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak az ezen folyamatokban résztvevő magyarországi munkaadók és ukrajnai munkavállalók. Az előadásokat követően felkért hozzászóló osztotta meg a résztvevőkkel a meglátásait, amit vita követett.

A négynapos szimpózium során a szakmai kérdések megvitatásán túl lehetőség nyílt a kutatók személyes kapcsolatainak kibontakozására és elmélyítésére is, amihez a panelelőadások közötti informális programok és számos esti rendezvény biztosította a lehetőséget.

2023. június 13-án a Belügyminisztérium Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztálya szervezésében Remeteszőlősön az adyligeti létesítményben került sor az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Scientia et Securitas tudományos folyóirat rendhagyó szerkesztőbizottsági ülésére. A negyedik évfolyamában járó folyóirat a magyarországi biztonságkutatások vezető multidiszciplináris fóruma, alapító főszerkesztője a néhai Németh Tamás akadémikus, az MTA volt főtitkára. A rangos előadókat felvonultató eseményen Michalkó Gábor, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar professzora „A turizmusbiztonság műhely – transzdiszciplináris vizsgálatok” címmel tartott előadást, amelynek keretében ismertette a 2016-ban a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán létrejött kutatói közösség legfontosabb kutatási eredményeit és az azokat közreadó kiadványokat.

A Nemzeti Összetartozás Napja apropóján került sor Marosvásárhelyen arra az egész napos műhelybeszélgetésre, amely a Székelyföld turizmusának professzionálissá válását kívánta elősegíteni. 2023. június 3-án a Közigazgatási Palotában kutatók, oktatók és gyakorlati szakemberek félórás prezentációkban mutatták be azokat az eredményeket, amelyek Maros, Hargita és Kovászna megye versenyképes turisztikai desztinációvá válását szolgálják. Michalkó Gábor, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója és a Pannon Egyetem professzora (a fényképen balról az első) „Jó hellyé válni: Székelyföld turizmusának alternatívája” című előadásában adta közre a térség turizmusorientált fejlesztésének lehetséges irányvonalait. A szakmai-tudományos esemény egyrészt kiváló lehetőséget biztosított a magyarországi és az erdélyi szakemberek párbeszédének elősegítésére, másrészt katalizálta a Székelyföld turizmusáért való tenni akarást.

A rendezvényt bemutató összefoglaló videó elérhető az Erdélyi Magyar Televízió Youtube-csatornáján.

A The European Centre for Minority Issues (ECMI) szervezésében 2023. május 4-5-én nemzetközi workshopot rendeztek Flensburgban, amelynek címe: The war in Ukraine and its impact on ethno-religious minorities, vagyis az Ukrajnai háború és annak hatása az etnikai és vallási kisebbségekre.

A workshop kiváló alkalmat adott arra, hogy beszámoljunk az NKFIH OTKA K 139127 projektszámú kutatásunk egyéves eredményeiről.

•  Tovább olvasom

Kocsis Károly akadémikus, a CSFK Földrajztudományi Intézet és a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézet igazgatója, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, különösen a nemzetközileg is jelentős geográfiai-kartográfiai gyűjtemény, a Magyarország Nemzeti Atlaszának megalkotása és kiadása érdekében, illetve a társadalomföldrajz területén végzett, Kárpát-medencei szemléletű kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként Széchenyi-díjat vehetett át.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a Földrajztudományi Intézet teljes kollektívája nevében gratulálunk professzor úrnak a kitüntetéshez!

A közelmúltban került sor Intézetünk és a Gondolat Kiadó közös kiadásában megjelent KÖZOKTATÁSI KÖR(TÉR)KÉP – A tanulói létszámok változása a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeiben a 2010-es években című kötet komáromi és aradi bemutatójára.

A Tátrai Patrik (CSFK Földrajztudományi Intézet), Ferenc Viktória, Rákóczi Krisztián és Marton János (Nemzetpolitikai Kutatóintézet) szerzőségével megjelent oktatási atlasz a négy legnagyobb lélekszámú külhoni (romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai) magyar közösség anyanyelvi oktatásának helyzetét mutatja be a diákok létszámadatain, illetve azok 2010-es években bekövetkezett változásán keresztül.

•  Tovább olvasom

Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy SCHWEITZER FERENC, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének (FKI) korábbi igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének professzora, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, a magyar geomorfológia és negyedidőszak-kutatás meghatározó képviselője 2023. március 6-án, életének 84. esztendejében elhunyt.

SCHWEITZER FERENC 1939. október 5-én született Nyitra−Pozsony vármegyében, a ma Szlovákiához tartozó Nagyfödémesen. Az 1947. évi kitelepítést követően iskoláit már Magyarország mai területén végezte. Felsőfokú tanulmányait Szegeden kezdte meg, de egyetemi diplomáját 1966-ban már az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg, majd ugyanebben évben csatlakozott az MTA FKI kollektívájához. Tudományos pályafutásának főbb állomásai közé tartozik az egyetemi doktori (1982, ELTE), a földrajztudományok kandidátusa (1984, MTA), valamint a földrajztudományok doktora (1993, MTA) tudományos fokozatok megszerzése. SCHWEITZER FERENC ezt követően, 1996-ban habilitált a Pécsi Tudományegyetemen, ahol ettől az évtől egyetemi tanárrá nevezték ki. Már az MTA FKI igazgatójaként 2002-ben a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjává választották.

SCHWEITZER FERENC tudományos munkássága a természetföldrajz széles spektrumát fedte le. A geomorfológia és környezetkutatás kapcsán nemcsak azok elméleti megalapozása, de az árvíz-szabályozás megújítása, a belvizek elleni védekezés lehetséges módozatai is foglalkoztatták. A geokronológia, neotektonika, valamint a késő kainozoikum éghajlatváltozásaival kapcsolatban a jégkorszakok kialakulásának törvényszerűségeit kutatta. Az alapkutatásokon túl a hazai geográfia művelői közül magasan kiemelkedett a természetföldrajz alkalmazott kutatásként való művelésében. Ezek között is hangsúlyosan szerepelt a Paksi Atomerőmű telephely földrajzi adottságainak hatályos jogszabályokhoz igazított leírása, a kis- és közepes aktivitású, radioaktív hulladékok elhelyezéséhez és azok telephelybiztonságához kapcsolódó földrajzi kutatások módszertanának kidolgozása és irányítása, valamint a nagyberuházások és veszélyes hulladékok telephely-kiválasztása földrajzi feltételrendszerének kidolgozása. Tudományos kutatásainak eredményeként csaknem négyszáz tudományos publikációja, többek között 21 szakkönyve, monográfiája jelent meg.

SCHWEITZER FERENC tudományos munkásságának elismeréseként számos állami és szakmai kitüntetésben részesült: Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1987); Lóczy Lajos Érem (1995); Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj (2003); Prinz Gyula díj (2004); Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (2004). SCHWEITZER FERENC 1995–2002 között az INQUA Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, 1995–2005 között a Kárpát–Balkán Geomorfológiai Bizottság titkára, a Hidrológiai Társaság, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja (2001-) volt.

SCHWEITZER FERENC nemcsak kutatóként, de az Intézet vezetőjeként is példát mutatott. 1988-tól az MTA FKI egyik tudományos osztályvezetője, 1993-tól igazgatóhelyettese, 1997 és 2009 között pedig igazgatója volt. SCHWEITZER FERENC a hazai tudomány számára vészterhes időkben vezette a rábízott intézményt. Az igen jelentős megszorításokkal terhes időszakban neki volt köszönhető az intézet gazdasági helyzetének stabilizálása és tudományos eredményességének fennmaradása.

SCHWEITZER FERENC az MTA FKI vezetésén túl az egyetemi életben, a tudományos utánpótlás-nevelésben is fontos szerepet játszott. A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének professzoraként az alap- és mesterszakos hallgatók oktatói-kutatói munkássága révén sajátíthatták el a természetföldrajz legkorszerűbb kutatási módszertanát, ill. elméleti alapjait. SCHWEITZER FERENC tizenkét doktorhallgatója szerzett PhD fokozatot, akik közül ma is többen tanszékvezetők, ill. intézetigazgatók. Egyetemi professzorként több tanítványa is kutatóintézetben folytathatta pályafutását. A fiatal generációk tudományos pályafutásának egyengetését nemcsak az egyetem, de az intézet igazgatói munkakörében is kiemelt fontosságúnak tartotta.

Személyiségére a közvetlenség, az egyéni humor volt jellemző. Emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrizzük!

Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy BELUSZKY PÁL, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének korábbi munkatársa, a magyar településföldrajz elmúlt fél évszázadának meghatározó képviselője 2022. november 28.-án, életének 86. évében elhunyt.

Beluszky Pál 1936-ban született Szolnokon. Egyetemi tanulmányait 1955-59 között Debrecenben végezte a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol földrajz-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Három év középiskolai tanítás után, 1962-ben lett az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársa. Az intézetben végzett településhierarchia, vonzáskörzet és településmorfológiai vizsgálatai nyomán a Mendöl Tibor által elindított magyar településföldrajzi iskola meghatározó alakjává vált. A mindig megfontoltan haladó tudós kissé megkésve, 1978-ban védte meg kandidátusi disszertációját, majd abban az évben fölcserélte akadémiai állását az Államigazgatási Szervezési Intézetre. Az intézetben töltött 16 év során a „B-betűs csapat” (Barta, Beluszky, Berényi) tanulmányok, kötetek sorát publikálta, mentoruk Enyedi György vezetésével, a hazai vidéki térségek, az aprófalvak és periférikus körzetek társadalomföldrajzi kihívásai kapcsán.

Hat év önként vállalt „száműzetés” után 1984-ben tért vissza az akadémiai tudományos életbe, amikor a frissen létrehozott MTA Regionális Kutatások Központjának munkatársa lett. Itt jutott el tudományos pályafutása csúcsára, melyet tanulmányok és kötetek sokasága (köztük az alapműnek számító Magyarország településföldrajza), valamint az 1994-ben megszerzett akadémiai doktori fokozat fémjelez. A szépírói vénával rendelkező Beluszky Pál nem volt a formalitások embere, titulusok soha sem érdekelték. Csak legközelebbi munkatársai tudták, hogy zseniális humorérzékkel rendelkezik. Szakmai berkekben klasszikusnak számítottak a Beluszky karcolatok („Sárgarépatermelésünk a Bach-korszakban”, „Családom és a világtörténelem”), melyekkel csoporttársai (későbbi professzorok!) elé tartott görbe tükröt. Egy-egy félmondatával a legunalmasabb bizottsági ülésen vagy tudományos konferencián is mosolyt tudott csalni az arcunkra. Személyében a magyar társadalomföldrajz rendkívül színes, sokak szemléletét formáló egyénisége távozott az élők sorából.

Emlékét szívünkben kegyelettel megőrizzük.

Az 1872-ben alapított Magyar Földrajzi Társaság fennállásának 150. évfordulójáról megemlékező rendezvénysorozat ünnepi záróeseménye a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében került megrendezésre 2022. november 19-én. Az MFT – 150 ünnepi előadóülés keretében a hallgatóság áttekintést kapott a Magyar Földrajzi Társaság létrejöttéről, valamint a hazai és nemzetközi tudományos életben játszott szerepéről. Az előadók között ott voltak Kocsis Károly és Kovács Zoltán akadémikusok, intézetünk munkatársai.

•  Az előadóülés online felvételének megtekintése

2022. november 10-13. között a CSFK Földrajztudományi Intézet (FTI) kutatói, Erőss Ágnes és Kovály Katalin az Association for Slavic, East European & Eurasian Studies (ASEEES) éves konferenciáján vettek részt az Amerikai Egyesült Államokban. Az immáron 54. alkalommal megrendezett nemzetközi konferenciának ezúttal Chicago adott otthont.

•  Tovább olvasom

2022. szeptember 11-18 között került megrendezésre a Spotlight nyári egyetem Opoléban, Lengyelországban. A Spotlight arra vállalkozott, hogy feltárja és megmutassa az audiovizualitásban mint kutatási módszerben és mint a kutatási eredmények népszerűsítésének eszközében rejlő lehetőségeket. A nyári egyetem négy kutató ötletéből és együttműködésében valósult meg: Erőss Ágnes geográfus, a CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és az Opole-i Egyetem posztdoktori kutatója, Karina Gaibulina antropológus, Joanna Janikowska filmrendező, és Clara Kleiniger-Wanik vizuális antropológus és filmrendező két évig tervezte a projektet. A Spotlight 2020-ban elnyerte a St.Gallen-i Egyetem, majd 2022-ben az International Visegrad Fund (IVF) Small Grant programjának anyagi támogatását. Utóbbi nemzetközi projekt koordinátora a CSFK.

•  Tovább olvasom

Megrendülten tudatjuk, hogy BECSEI JÓZSEF, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének korábbi munkatársa, az SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék volt vezetője és professzora, a hazai társadalomföldrajz sokak által tisztelt és elismert kutatója 2022. szeptember 14-én, életének 86. évében elhunyt.
BECSEI JÓZSEF 1937-ben született Pusztaföldváron. Egyetemi tanulmányait 1955-59 között Debrecenben végezte a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol földrajz-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. A végzés után Békésre került, ahol 1959 és 1970 között a helyi gimnáziumban oktatta a földrajz szeretetére a kisdiákokat. Tudományos munkásságának kezdete is erre az időszakra nyúlik vissza, rabul ejtette az alföldi táj, a sajátos mezővárosi fejlődés és a tanyavilág keletkezésének rejtélye. 1970-től 1990-ig az államigazgatásban dolgozott különböző beosztásokban, de itt sem szakadt meg kapcsolata szűkebb szakmánkkal, mindvégig kutatott, publikált, majd 1979-ben sikerrel védte meg kandidátusi disszertációját.
1973-ban egyik alapítója volt Békéscsabán az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportjának. Hosszú ideig szerkesztője, majd főszerkesztője az Alföldi Tanulmányok című folyóiratnak. Kevesen tudják, de oroszlánrészt vállalt az érdi Magyar Földrajzi Múzeum megalapításában is. Politikai kapcsolatait vetette latba, mai fogalmaink szerint „lobbyzott” a sokáig reménytelennek tűnő múzeumalapításért. A rendszerváltozást követően, 1990-ben került az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetébe, s már akadémiai kutatóként jutott el a szintézishez, akadémiai doktori értekezésével, amellyel 1991-ben megszerezte a földrajztudomány doktora fokozatot. 1995-ben ismét munkahelyet váltott, ebben az évben nevezték ki a József Attila Tudományegyetem Gazdaságföldrajz Tanszékére egyetemi tanárnak, ahol 2000 és 2003 között a tanszék vezetője volt. 70. életévét betöltve 2007-ben vonult nyugállományba, de szakmai kapcsolatait mindvégig aktívan fenntartotta, közreműködött számos bizottság munkájában. Személyiségére a közvetlenség, az egyéni humor és a humanista, emberbarát gondolkodásmód volt a jellemző, mellyel sokunk szívébe belopta magát. Örökre hiányozni fog.

Emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrizzük!

A "Közoktatási kör(tér)kép - A tanulói létszámok változása a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeiben a 2010-es években" című kötet bemutatójára 2022. szeptember 6-án kedden 13 órától kerül sor a Domus Collegium Hungaricumban (1146 Budapest, Abonyi utca 10). Szeretettel várunk minden érdeklődőt.

•  Meghívó letöltése

Intézetünk kiadásában megjelent a "Közoktatási kör(tér)kép - A tanulói létszámok változása a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeiben a 2010-es években" című kötet. A kiadvány a négy legnagyobb lélekszámú (a romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai) külhoni magyar közösség anyanyelvi oktatásának helyzetét mutatja be az oda járó diákok létszámadatain, illetve azok 2010-es években bekövetkezett változásán keresztül. A kötet 90 térkép, valamint az ezekhez tartozó szöveges magyarázók segítségével mutatja be a magyar óvodás gyerekek és iskolai tanulók létszámára, beiskolázási arányára vonatkozó információkat települési és regionális szinten, továbbá a mellékletben elérhetők a részletes adatok táblázatos formában.

•  Tovább a kiadvány oldalára

2022. május 30-án a CSFK Földrajztudományi Intézet (FTI) kutatói, Erőss Ágnes, Kovály Katalin, Szabó Balázs és Tátrai Patrik a Contemporary issues of regional studies from an international perspective c. nemzetközi workshopon vettek részt az Opolei Egyetem Regionális Tanulmányok Tanszékének szervezésében.

•  Tovább olvasom

2022. május 26-án az MTA Székházában sajtónyilvános konferenciát tartottak a CSFK Földrajztudományi Intézet (FTI) kutatóinak szervezésében. Erőss Ágnes, Karácsonyi Dávid, Kocsis Károly, Kovály Katalin és Tátrai Patrik, a Kárpátaljával és Ukrajnával évek óta foglalkozó kutatócsapat tagjai fontosnak tartották, hogy a médiában eddig háttérbe szorult geográfiai aspektusok mentén is megvilágítsák a kérdéskört. Így Karácsonyi Dávid az orosz-ukrán háború földrajzi hátteréről, míg Kocsis Károly annak etnikai vetületeiről tartott előadást az eseményen, rávilágítva arra, hogy milyen fontos szerepet játszanak a természet- és településföldrajzi viszonyok, a nyelv-etnikai aspektusok egy fegyveres konfliktus során.

• A konferencia felvételének megtekintése (Youtube)

Az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézet Kárpátaljával és Ukrajnával foglalkozó kutatócsoportja sajtónyilvános konferenciát tart 2022. május 26-án, csütörtökön 14 órától az MTA székházban.

• Program letöltése
 
• Csatlakozás az eseményhez (Zoom)

Senki sem gondolta volna igazán komolyan, hogy a Kreml vezetői valóban meglépik Ukrajna invázióját. Február 24.-ig úgy tűnt, hogy minden az 1945 óta jól ismert mederben zajlik: erőfitogtatás, idegek háborúja, ahol az ágyúk nem dörögnek, legalábbis Európában nem. Azon a napon azonban minden megváltozott, és mindent újra kell értékelnünk, amit az európai és globális biztonságról gondolunk.
Az ukrajnai orosz invázió kezdetének eseményei alapján ráadásul mára világossá vált, hogy a Kreml stratégái egy rövid, gyors akcióra készültek. Ukrajna azonban Putyin torkán akadt, mind a 2014 óta eltelt idő, mind a terep, mind Ukrajna méretbeli dimenziói ellene dolgoztak.
Írásában ezeket a tényezőket veszi sorra Karácsonyi Dávid kollégánk a geográfus látásmódjával, ami a napi sajtóban megjelenő katonai, geopolitikai és gazdasági elemzésekhez nyújthat háttérismereteket az olvasó számára.

• Tovább a teljes íráshoz

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Association) által 2021. december 13-18. között Firenzében tartott 30. Nemzetközi Térképészeti Konferenciához (International Cartographic Conference) kötődően ismét megszervezte a Nemzetközi Térképészeti Kiállítást, amelyen az elmúlt két év jelentősebb kartográfiai műveit mutatták be.

• Bővebben

Michalkó Gábor, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója és a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézet professzora az MTA Középiskolai Alumni Program keretében 2021. október 13-án „A Kölcseyből a turizmuskutatás útján” címmel tudományos-ismeretterjesztő előadást tartott egykori alma máterének diákjai számára, amelynek során bemutatta a kutatói életpálya szépségeit, viszontagságait, ismertette legfrissebb kutatásainak közérdeklődésre számot tartó eredményeit. Az MTA Középiskolai Alumni Program célkitűzése, hogy a mára kutatóvá érett egykori diákok segítségével vigye közelebb a továbbtanulás előtt álló fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit. A mellékelt képen a bemutatott előadás nyitó diája és a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban 34 éve érettségizett előadó osztálytablója látható.

A Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után c. tanulmánykötet 2020 elején jelent meg a BGA Zrt. kiadó gondozásában, a CSFK Földrajztudományi Intézet, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktorandusz Szervezet közreműködésével. A Földrajztudományi Intézet munkatársai közül Kovály Katalin mint a kötet egyik szerkesztője, míg Tátrai Patrik és Erőss Ágnes mint szerzők vettek részt a kiadvány létrehozásában.

• Bővebben

A CSFK Földrajztudományi Intézet, a Magyar Földrajzi Társaság és az MTA X. Földtudományok Osztálya Társadalomföldrajzi Bizottság Turizmusföldrajzi Albizottsága társszervezésében került sor 2021. szeptember 17-én a VIII. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpóziumra. Az esemény központi témáját a Covid-19 világjárvány következtében kialakult válság szolgáltatta. A 2007 óta a páratlan években megrendezésre kerülő tudományos tanácskozás-sorozat fő szervezője és házigazdája a Kodolányi János Egyetem. A budapesti megnyitón többek között Kocsis Károly, a CSFK Földrajztudományi Intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket, Michalkó Gábor tudományos tanácsadó szervezőként, az absztrakt kötet szerkesztőjeként és előadóként is aktív szerepet vállalt a rendezvény sikeres lebonyolításában. Munkatársunk, Farkas Jácint az OTKA K134877 intézeti projekt résztvevőjeként a jó válságáról tartott filozófiai aspektusú előadást.

Az ATOMKI osztályvezetőinek testülete a CSFK Földrajztudományi Intézet kutatója, Zacháry Dóra vezetésével készült és 2020 december utolsó napjaiban megjelent "Carbon Isotope Measurements to Determine the Turnover of Soil Organic Matter Fractions in a Temperate Forest Soil" (Zacháry et al 2020. Agronomy 2020, 10, 1944) közleményt 2021 január hónap legjobb intézeti közleményének választotta.
A cikk szabadon hozzáférhető az alábbi linken: https://doi.org/10.3390/agronomy10121944

• Tovább az ATOMKI oldalára