Kazinczy, a földrajzos

Magyar ország geographica, az az, földi állapotjának le-rajzolása, mellyet egynehány fő-Geographusok munkájából ki-szedegetett, és azoknak, a' kik Hazájokhoz illendő szivességgel viseltetnek, szemeik eleibe terjesztett, Kazintzy Ferentz. Ezt a hosszú címet viseli Kazinczy Ferenc első nyomtatásban megjelent műve. De miért épp Magyarország földrajzát választotta témául a 16 éves pataki diák? Könyve megszületésének körülményeit a következőképp beszéli el Az én életem:

„Az anyám 1775. emlékezett atyámnak parancsára, s kívánta tőlem Gellert értekezését a vallás felől, hogy a júliusban tartandó examenre kinyomtattathassák. Elkészítettem azt, s levittem egyik professzoromhoz, s kértem, tekintené meg, hogy hibásan ne nyomtattassék. Az nevette bohóságomat, anélkül hogy fordításomból csak egy sort is olvasott volna, visszaadta, s azt tanácslá, hogy Gellernek Meséjit fordítanám, hasonló versekben, melyre magamat még most is erőtlennek ismerem. Megírtam az anyámnak mindent, s kértem, várná idejét, míg valami jót fogok adhatni. Valamit, akármi legyen az! Ez vala felelete, s konziliárus Puky Ferenc úrnak tanácsára, ki akkor éppen Regmecen múlata, meghagyá, hogy szándékomat senkivel ne tudassam. Én akkor, a Kartigám-ok mellett magyarországi históriát tanultam, nem mivel hagyták, hanem mivel érzettem, hogy azt tanulnom illik, s vezető nélkül, tanácsló nélkül lévén, Praynak Hunnusain kezdém olvasásomat! Nem tudván, mihez kapjak, s anyám által mindég unszoltatván, egy magyarországi geografiát csináltam a Losonczi István Hármas Kis Tükör-ének hasonlatosságára.
Az anyám júniusnak utolsó napjaiban bekülde bennünket Kassára, hogy adnám által a munkát a tipográfusnak, s kötelezzem, hogy a július közepén tartandó examenig vele elkészülne. Meglett minden, s az idétlen szülemény, Klein Ephraim kassai lutheránus rektor bábasága alatt, ki azt még idétlenebbé tette, az árnyékvilágot valóban meglátta, de szerencsétlen atyjának nagy örömére, csakhamar el is hagyta, úgyhogy rövid itt voltának csak Cornides Dániel Bibliotheca Hungaricá-jában (Pest, 1792.) fordul elő emlékezete.
Nagyatyám, nagyanyám s anyám jelen valának az examenen, s egy cseléd a hátulsó székekben tartá csomóimat. Midőn professzor Szent-Györgyi elvégzé katedrájában a kikérdezést, én előállék, s ajándékimat kiosztogatám s elrejtezém. Azonban mihelyt csendesség leve, szuperintendens Szilágyi felkölt, idvezlette az új auctorkát, s elhalmozta magasztalásaival; tüzelte, hogy elkezdvén egyszer a futást, abba ne hagyja; s midőn majd izzadni és fázni fog, s botolgatásaira reáismer, el ne csüggedjen, sőt emlékezzék, hogy aki rosszul nem kezd, nem fog jól végezni. – Ez a megszólítás, tüzelés nekem irigyeket támaszta s barátokat.”

A munka, melyet anyja sürgetett, még apja által kijelölt feladat volt: Christian Fürchtegott Gellert De religione című tanulmányát kellett volna lefordítania, de Őry Gábor professzor eltanácsolta a munkától, mondván, ilyen komoly tárgy nem illik egy ifjúhoz. Így készült el végül a földrajzi munka a vizsga idejére. Bármennyire elégedetlen is volt Kazinczy vele, látogatásai alkalmával ajándékozott belőle egy-egy példányt pl. a Beleznay-családnak, Ráday Gedeonnak, Orczy Lőrincnek. A könyv alapötletét Losonczi István Hármas kis tüköre, a 18. század legismertebb verses bibliai és történelmi-földrajzi tankönyve adta, melyet még a 19. század közepén is használtak.

Kazinczy mottója: „Patriae memoria dulcis”, azaz: A haza édes emléke. A Magyar ország geographica az ország földrajzi helyzetének leírása, majd egy rövid hegy- és vízrajzi fejezet után részletesen bemutatja az egyes vármegyéket és pontokba szedve a hozzájuk tartozó fontosabb városokat. A vármegyék ismertetését – Losonczit követve, bár színvonalát el nem érve – rímelő sorokkal vezeti be, például Szabolcs vármegyénél a következőképp:

Szabólts ditsekszik szarvas marhájával,
Gúlyája, 's dinyéje, 's kukuritzájával,
Jó buzát, 's gabonát termő határával,
Kallóval, Várdával, 's Hajdú-Városával.

A kis munka második része Magyarország „polgári állapotát”, alkotmányát tárgyalja: szól a királyról, a nemesekről és az ország egyéb lakóiról, bemutatja az államszervezetet, az egyes helységtípusokat és városfajtákat, majd a vallások ismertetése következik. A könyv Magyarország címerének leírásával és Mária Teréziát dicsőítő sorokkal zárul.

Talán a sietségnek is betudható az a néhány hibás adat, melyet a könyvben olvashatunk, például hogy a Nyulak-szigete lenne Csepel-sziget. Széchy Mária Széchenyi Máriaként szerepel, Báthory Zsófia pedig Rákóczy Ferenc feleségeként. A korrektori munka is hagy kívánnivalót maga után, csak néhány példával illusztrálva: Tsépel, urálkodott, ál-föld, Bihár. Mégis: Kazinczynak az országismereti irodalom hagyományaiba illeszkedő zsengéje figyelemre méltó: tömör, világos stílusa, a szülőföld és a hazaszeretet hangsúlyozása éppúgy erényei e könyvnek, mint az ismeretterjesztésre való törekvés.


Frisnyák Sándor: Kazinczy első műve: Magyar Ország Geographica-ja. Borsodi Szemle 1960. 1. 68-69.
Kazinczy Ferenc: Az én életem. In: Kazinczy Ferenc: Az én életem. Összegy., szerk., jegyz. Szilágyi Ferenc. Bp. : Magvető, 1987. 72-73. (Nemzet és emlékezet)
Kazintzy [Kazinczy] Ferenc: Magyar ország geographica... Kassán, 1775. (Hasonmás kiadás, szerk. Csorba Csaba. Miskolc : Kazinczy Társaság ; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 1986. (Kazinczy Könyvtár)
Szepesi Attila: Összefirkált geographica. Magyar Nemzet 2006 (69.) 150. (jún. 3.) 39.
Váczy János: Kazinczy Ferencz és kora. Bp. : MTA, 1915. 68-70.