Életrajz
1759 | ![]() |
október 27-én született Érsemlyénben; szülei Kazinczy József és Bossányi Zsuzsanna |
1769 | ![]() |
ősszel a sárospataki református kollégium diákja lesz |
1775 | ![]() |
megjelenik első nyomtatott műve, a Magyar Ország Geographica... |
1776 | ![]() |
lefordítja Bessenyei Der Amerikaner c. könyvét |
1779 | ![]() |
befejezi pataki diákéveit, Kassán és Eperjesen joggyakornok, Pesten jurátus |
1784 | ![]() |
Kassán megyei aljegyző; Orpheus fedőnévvel felveszik a miskolci szabadkőműves páholyba |
1786 | ![]() |
tíz északkeleti vármegye iskoláinak felügyelője; a kassai Rózsák Rendjének tagja; irodalmi munkásságának kezdete |
1788 | ![]() |
Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal közösen megindítják a Magyar Museumot, megjelenik Gessner-fordítása |
1789 | ![]() |
megjelenik Bácsmegyeynek öszveszedett levelei c. regénye |
1790 | ![]() |
Orpheus néven új, önálló folyóiratot indít; megjelenik Hamlet-fordítása |
1791 | ![]() |
elveszti iskolafelügyelői állását |
1792 | ![]() |
megkezdi kúriája építését Széphalmon |
1794 | ![]() |
megindul a köztársasági mozgalom, a szervezkedők között Kazinczyt is ott találjuk; december 14-én Regmecen letartóztatják a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele miatt; december 19-től Budán raboskodik, megindul a magyar jakobinusok pere |
1795 | ![]() |
május 20-án Martinovics Ignácot és társait kivégzik a Generális kaszálón, a mai Vérmezőn; Kazinczyt halálra ítélik; ítéletét júliusban határozatlan idejű várfogságra változtatják; fogságának helyszínei: Buda, Brünn, Obrovic, Kufstein, Munkács |
1801 | ![]() |
július 28-án szabadul, 2387 napi rabság után |
1804 | ![]() |
házasságot köt Török Sophie-val, Kázmérban és Érsemlyénben laknak |
1805 | ![]() |
megindul az Árkádia-pör |
1806 | ![]() |
családjával birtokba veszi elkészült széphalmi kúriáját |
1808 | ![]() |
elkészül Tübingiai pályairata |
1811 | ![]() |
megindul a nyelvújítási harc, Kazinczy megírja Tövisek és virágok és a Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz c. műveit |
1813 | ![]() |
kiadja Dayka Gábor munkáit; megjelenik a Mondolat, az ortológusok gúnyirata Kazinczy ellen |
1814 | ![]() |
ettől az évtől kezdve jelennek meg Kazinczy Munkáji kilenc kötetben, 1816-ig. |
1815 | ![]() |
megjelenik Kölcsey Ferenc és Szemere Pál tollából az „Antimondolat” Kazinczy védelmében |
1816 | ![]() |
hozzákezd a Pályám emlékezete c. emlékiratához |
1819 | ![]() |
megszületik Orthologus és neológus nálunk és más nemzeteknél c. tanulmánya, lezárul a nyelvújítási harc |
1821 | ![]() |
a Zemplén megyei levéltárban vállal állást |
1823 | ![]() |
Kölcsey Homérosz-fordítása miatt kirobban az Iliászi-pör, irodalomtörténetünk első plágiumpere |
1825 | ![]() |
a Magyar Tudományos Akadémia megalakulása; Kazinczy Ferencet az elsők között választják taggá |
1828 | ![]() |
találkozása Kisfaludy Károllyal; megírja Fogságom naplója c. művét |
1831 | ![]() |
februárban utolsó nagyobb utazására indul, hogy Pesten részt vegyen az akadémiai tanácskozásokon; innen tesz látogatást Győrbe, Pannonhalmára, Esztergomba és Vácra; júniusban tér haza, otthon a kolera híre fogadja; augusztus 23-án maga is a járvány áldozata lesz |