A kiállítás bevezetője A kiállított könyvek év szerinti sorrendben A bemutatott könyvek szerzői |
(A kiemelt címre kattintva megtekinthető az adott mű ismertetője.)
Clüver, Philipp (1580-1622)
|
Hager, Johann Georg (1709-1777) A chemnitz-i líceum rektora volt, földrajztudós, történész. Főműve, a háromkötetes Ausführliche Geographie a német iskolákban az egyik legelterjedtebb földrajzi tankönyvvé vált. Hager volt a kiadója az első német filozófiai folyóiratnak, mely Lipcsében jelent meg 1741-1744 között Philosophischer Büchersaal címmel. |
Haner György Jeremiás (1707-1777) Haner György Szászkézden született. Medgyesen tanult, majd a wittenbergi és a jenai egyetemekre iratkozott be. Hazatérve tanár és prédikátor lett Medgyesen. 1759-től az erdélyi szász egyház püspöke. Művei: Jesu Trostversicherung vor leidtragende Christen (1747); Das königliche Siebenbürgen. (1763); De scriptoribus rerum Hungaricum et Transsylvanicarum (1774, ill. 1793). Kéziratban több egyháztörténeti munkája is fennmaradt. |
Kant, Immanuel (1724-1804)
|
Korabinszky János Mátyás (1740-1811)
|
Ladvocat, Jean-Baptiste (Vosgien, abbe) (1709-1765) Ladvocat, álnevén Vosgien francia író Vaucouleurs-ben született, Párizsban halt meg. Pap volt Domrémy-ben, 1740-től professzor, 1742-től a Sorbonne könyvtárosa. Fő művei a Dictionnaire géographique portatif (Földrajzi zsebszótár, 1749), és a Dictionnaire historique portatif des grandes hommes (Híres emberek történelmi zsebszótára, 1752). Műveire nagy hatással volt Louis Moreri történeti szótára. |
Mikes Kelemen (1690-1761)
|
Miller János Ferdinánd (1716-1766) A jezsuitáknál nevelkedett Miller a jogi pályát választotta, Budán ügyvéd lett, majd városi főjegyző és tanácsos. 1751-ben és 1764-ben országgyűlési követként Pozsonyban járt. 1758-ban kapott nemesi rangot. Fia, Miller Jakab Ferdinánd 1808-tól a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Buda 1242 és 1760 közötti történetét bemutató munkájának címe: Epitome vicissitudinum et rerum memorabilium... |
Mitterpacher Lajos (1734-1814) Természettudós, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanára. Belépett a jezsuitákhoz, majd Bécsben |
Molnár János (1728-1804) 1745-ben lépett a jezsuiták közé, később a kassai akadémián, majd 1759-1767 között Nagyszombatban tanított; a rend feloszlatása után a budai volt jezsuita akadémia igazgatója, s 1784-ben szepesi kanonok lett. Nemcsak lelki olvasmányt és több kötet egyházi beszédet, hanem még hitvitázó könyvet is írt; a hetvenes évektől kezdve több latin és magyar nyelvű munkájával küzdött a felvilágosodás terjedése ellen. Munkásságának másik, értékesebb és korszerűbb része az ismeretterjesztés céljait szolgálta, szoros összefüggésben a magyar nyelv ápolásának s az anyanyelvű literatúra fejlesztésének igényével. Négykötetes egyháztörténetet írt. A régi jeles épületekről (Nagyszombat 1760) szóló műve népszerű építészettörténetet ad a paradicsomtól a római kor végéig. Molnár János legterjedelmesebb ismeretterjesztő vállalkozása a Magyar könyv-ház 1783-1804 között megjelent 22 kötete. Bemutatott műve népszerűsítő fizikakönyve, A' természetiekről, Nevvton tanitványainak nyomdoka szerént való hat könyv 1777-ben jelent meg. |
Németh László (1770-1806) Jobbaházán, Sopron megyében született, diákéveit Sopronban töltötte. Egyik alapító tagja volt a soproni evangélikus líceumban 1790-ben létrehozott magyar társaságnak. 1796-tól a győri evangélikus gimnázium igazgatója lett. Cikkei a Zeitschrift von und für Ungern, Annalen der Literatur, Allgemeine Literatur-Zeitung című lapokban jelentek meg. Fontosabb munkái: Az európai nevezetesebb országoknak rövid leírása (1795, tankönyv), A világ történeteinek tudományára való előkészület (1795 - e mű második részének megjelenését a cenzúra nem engedélyezte), Rövid deák grammatika (1799), Reisen durch Ungern und einige angränzende Länder (1805, útleírások). |
Rausch Ferenc (1743-1816) A Prellenkirchenben született Rausch Pozsonyban tanult, 1761-től a jezsuita rend tagja lett. 1791-92 között a pesti egyetem rektora volt, gyakorlati mértant, felsőbb mennyiségtant tanított. Több matematikai, földméréstani, műszaki tankönyvet írt. Kiállításunk anyaga közt földméréstani művét mutatjuk be, melyben az elmélet mellett a mérések gyakorlati oldalára is hangsúlyt fektetett. Művei: Praktische Mathematik (Pozsony, 1788); Geometrica practica (Buda, 1796); Compendium hydrotechnicum (Buda, 1797) |
Tomka-Szászky János (1692-1762) Evangélikus lelkész, történész, földrajztudós, Zólyomban született. Tanulmányait Jénában végezte, majd Győrben lett tanár. Pozsonyban Bél Mátyás tanítványa volt, az ő hatására Magyarország történetét is tanította. Magyar önképzőkört alapított s megírta Magyarország történetét és politikai földrajzát. Ez a mű 1781-ben jelent meg, Introductio in geographiam Hungariae antiqui et medii aevi címmel, tizenkét, hazánkat bemutató térképpel. A történelmi térképeket valószínűleg maga Tomka-Szászky készítette. Az iskolai térképészet szempontjából is fontosak e mellékletek: ezek lehettek első térképeink, melyek tanulók kezébe is eljuthattak. Kiállításunkon Introductio in orbis hodierni geographiam című munkájának 1777-es második kiadását mutatjuk be. |
Vályi András (1764-1801) Geográfus, statisztikus, egyetemi tanár. 1789-től tanfelügyelő volt a Kassai tankerületben, 1791-től a magyar nyelv és irodalom tanszékének tanára a pesti egyetemen. Fő műve, a Magyar országnak leírása három kötetes helységnévtára 1796 és 1799 között jelent meg Budán. Ismertebb dolgozatai még: Magyar országnak földképe (Pest, 1798); A' Magyar Nyelvnek megtanúlására vezető rövid ösvény. |
Zay Sámuel (1753-1812) Komáromban született, a debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. 1781-ben Tiszafüreden lett rektor. Még ebben az évben beiratkozott a Budai Egyetem Orvostudományi Karára, ahol 1788-ban szerzett oklevelet. Visszatérve Komáromba részt vett a Péczely József irányította Komáromi Tudós Társaság összejövetelein. Zay Sámuel volt az, aki ásvány szavunkat bevezette a tudományos szóhasználatba. Legjelentősebb műve a Magyar Mineralógia, avagy Az ásványokról való tudomány; orvosi munkája a Falusi orvos pap, vagy olly orvosi útmutatás, mellynél fogva leginkább a' falukon uralkodni szokott nyavalyák orvosoltatnak címmel jelent meg. Ásványtani munkájának elismeréseként a jénai Tudós Társaság Zay Sámuelt 1798-ban levelező tagjává választotta. |